Szabadka, a szecesszió városa

A Magyar Államvasút kedvezményes áron kínál városlátogatást, Budapest -Szabadka -  oda-vissza 18,10 €.

Sokféle szállásból lehet válogatni, ajánlatos a központban szobát foglalni.

Szabadkán a vonatról való leszállást nem lehet elkapkodni. Amint beérkezik a szerelvény, megtörténik  az okmányok átvizsgálása, s csak ezután lehet elhagyni az állomást. Innen egy rövid sétával elérhető a városközpont.

A Raichle-palotát 1904-ben tervezte Reichle Ferenc saját maga és építészeti irodája számára. A minőségi alapanyag, a színek szokatlan kombinációja, a homlokzat, a belső tér és a hátsó udvar játékos térplasztikája teszik ezt az épületet a szecesszió egyik remekévé.

Nyitva: hétfőtől péntekig 8 órától 19 óráig, szombaton 9 órától 13 óráig, vasárnap zárva. Bővebben itt.

A Raichle palotától alig 50m-re kezdődik a sétáló-utca, melynek végén a városháza áll. A “Korzo” nevet viselő utcán egymást érik a patinás századfordulós házak. Érdemes bekukkantani a nyitva hagyott kapukon.

A Városháza ünnepélyes átadására 1912-ben került sor. A magyar szecesszió folklórelemei, a stilizált virágok, a virágformájú kerámiaékszerek és a kovácsoltvas dekorációk teszik teljessé.

A gazdagon díszített épület díszeit jórészt a Zsolnay-gyár, illetve Róth Miksa szállította: utóbbi a magyar történelem számos fontos személyiségének alakját örökítette meg az ablakokon, így Szent István mellett Árpád vezér, Mátyás király, Deák Ferenc és Kossuth Lajos arcát is megtalálhatjuk.

Komor Marcell és Jakab Dezső építészek munkája, Szabadka város építtette Bíró Károly polgármestersége alatt. Az ólomüveg ablakok terveit Roth Miksa és Nagy Sándor készítette.

A 76 méter magas toronyból csodás kilátás nyílik a városra, de nem csak emiatt éri meg belépni a kovácsoltvas kapun, hiszen a díszterem már említett üvegablakait is közelről megnézhetjük, az emeleti folyosóról pedig hosszú ideig nem tudunk majd szabadulni. A magyar nyelven is elérhető vezetett épület és toronyséta ára 100 szerb dinár.

Az 1902-ben épült Zsinagóga a szakrális szecessziós építészet egyik legszebb még létező európai példája. Az építők, Komor Marcell és Jakab Dezső a szegedi zsinagóga építés pályázatára nyújtották be terveiket, ám ott az első díjat nem ők nyerték meg, s a szabadkaiak mintegy féláron megvették a második díjas induló terveit. A Zsinagóga központi kupolája 40 méter magas. A földszinten 850 férőhely van kialakítva a férfiak, a galérián pedig 550 férőhely a nők számára. Az épületet stilizált tulipán, szegfűszirom és stilizált pávatoll elemek díszítik. 

Kosztolányi Dezső Szabadkán született, és itt végezte iskoláit abban a gimnáziumban, amelynek édesapja volt az igazgatója. Középiskolásként maga is az épületben, annak igazgatói lakásában élt.

A zöld- és kék szökőkút a város főterén található, mindkettő Zsolnay-kerámiából készült. A zöld sajnos nem üzemel.

2. nap

A Ferencesek temploma 1730-1736 között épült, a helyben levő építőanyag felhasználásával. A valamikori vár déli részét magasabbra emelve alakították ki a tornyot. A templom mellett építették fel rendházukat. A másik torony 1907-ben és 1908-ban, a nagy átalakításkor épült, Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint. A templomban található az ún. Fekete Boldogasszony kápolna.

Szent Teréz Székesegyház – katedrális

A hétköznapi nevén csak Nagytemplomként ismert későbarokk épületet Szabadka védőszentje, Avilai Szent Teréz tiszteletére szenteltek fel 1779-ben. Az építkezés hat éven át tartott, és azóta többször is restaurálták. 1974-ben a pápa a kisebb bazilika (basilica minor) rangot adományozta a templomnak.

A bazilika felépülése óta a két torony között repedés látható. A késő barokk stílusban épült 61 méter hosszú és 26 méter szélességű épületet laza talajra építették, eddig hiába próbálkoztak a repedés eltüntetésével, az nem sikerült. Az utóbbi 100 évben mintegy 15 centiméterre távolodott el a két torony egymástól.

Érdemes ellátogatni a temetőbe is. „Legékesebb … a város úri osztályának temetkező helye” Ez a Zombori úthoz legközelebb eső temetőrész. Itt vannak a monumentális kápolnák . 1831 óta temetnek ide.

A Szent György templom 1896-ban, neogótikus stílusban felépült. 1925-ben a torony viharkárt szenvedett, de ugyanabban a stílusban lett helyreállítva.

A Városi Múzeum a régió múltjának az emlékeit őrzi. Rendelkezik régészeti, néprajzi, történelmi, művészeti, természetrajzi és néhány hagyaték-gyűjteménnyel is. A Múzeum egy, a darmstadti szecesszió jegyeit magán viselő palotában található, amit a Vágó József és Vágó László tervezett 1906-ban.

A Vágó-féle madarak

Nyitva tartás  itt, belépőjegy 150 din.

A vonattal közlekedők indulás előtt minimum 30 perccel legyenek a pályaudvaron. Magyarországra tartva is egy hosszú procedúra az okmányok ellenőrzése.

Szabadkán magyarul jól el lehet boldogulni.

Nehézség: könnyű túra