Krúdy és Mikszáth nyomában

A gyermekkor kedvenc regényeinek helyszínére egyszer el kell menni. 

Irány Szlovákia! 

Kassa - Eperjes - Ólubló - Podolin - Késmárk - Lőcse - Görgő - Szepeshely - Szepesváralja 

Utazási irodákkal próbálkoztam, de hasztalan, silány kínálat. Kézbe kellett venni az ügyet, erre való a világháló. Gondos tervezés, szállásfoglalás, menetrendek, nyitvatartási idők, belépők tanulmányozása után összeállt az utazás.

1. nap
Kassa - Košice

A Magyar Államvasút kedvezményes áron kínál városlátogatást, Kassa Budapestről oda-vissza 20 €. 

A délelőtti érkezés után tovább is utaztam Eperjesre. Vonattal és busszal is könnyedén el lehet érni a várost. A vonatra akár neten is megvásárolható a menetjegy, a kassai vasútállomástól balra található a buszpályaudvar. Az autóbuszra a sofőrtől vásárolható jegy. A Cestovné poriadky oldalon a busz, vonat menetrendjén kívül az árat, a buszmegállók és a kocsiállások számát is megtaláljuk. A vonat viteldíja valamivel olcsóbb, a buszok viszont pontosabbak a tapasztalatok alapján.

Érkezés Eperjesre -  Prešov

"Fölséges utunk volt Eperjesig, izzó verőfényesen sütött a nap, nevető mosolyával beragyogva a szelíd hegyeket, melyek csak úgy szoktatóba ugranak elénk, mint elölálló apródjai a messziről kéklő óriásoknak... Sóvár felé vitt utunk, jobb felől mutatta Csapiczky az erdei lakot, Eperjes legnagyobb nevezetességét, melyről három költő írt versenypoémát. Itt is, ott is van valami látnivaló." - Mikszáth Kálmán: Gavallérok

A pályaudvar kicsit messze esik a belvárostól, de egy kényelmes sétával le lehet küzdeni a távolságot.

A város központjának a domináns épülete a monumentális, római katolikus Szent Miklós plébániatemplom.
    
Ez a templom a 14. század közepéből származik, és egy magas gótikus torony is tartozik hozzá. 

A főutca épületeit megviselte az 1887-es nagy tűzvész, amely a város nagy részét elpusztította. A tűzvész után az eredetileg későgótikus, reneszánsz és barokk polgárházak általában modern homlokzatot kaptak. Ennek jó példája a Klobušický-palota (Klobušického palác), amely a keleti oldal déli részén található.

A tér keleti oldalának legértékesebb emlékműve a Rákóczi-ház (Rákócziho palác), amely ma múzeumnak ad helyet. 

A Neptun-szökőkúttal szemben található a városháza épülete, amely ma Bormúzeum (vinárske múzeum).A tér déli részének legértékesebb épülete a 18. századi görög katolikus Keresztelő Szent János-püspöki székesegyház (gréckokatolícka katedrála sv. Jána Krstiteľa), amely a püspöki palotával és a görög katolikus teológiai karral együtt egységes épületegyüttest alkot.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama

Mivel az időjárás nem volt épp kegyes, így rövidebbre sikerült az eprejesi városnézés, pótlásra az út végén került sor.

Irány Ólubló - Stará Ľubovňa

"A várban székelő sztaroszták sok gondot fordítottak intézményeire, kereskedelmére s Lubló mind nagyobb virágzásnak indult. A négyszögű piacot gyönyörű lábas házak díszíték, melyeknek nyílt csarnokaiban a kereskedők portékái voltak kirakva. Főleg aranyművesek, gyolcsosok, gombkötők és borkereskedők voltak nagy számban." - részlet Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón című írásából

Másfél órás buszozás (ára 2017-ben 3,4 Euro) során lehet eljutni a városba.  711 m magas mészkősziklás hegycsúcson emelkedik a magasba Ólubló vára (Hrad Ľubovňa), mely messziről is ámulatba ejti az utazót. A múltban megkoronázott uralkodók találkozásairól, a lengyel koronázási ékszerek rejtegetéséről és Benyovszky Móric, a nemes és világutazó, Madagaszkár királya bebörtönzéséről volt híres.

A templomhoz közel sikerült szállást foglalni, hátizsák a sarokba, irány a csúcs! Gyalog Ólubló központjából a piros jelzést követve kb. 30 perc. 

    

A vár a 13. és 14. század fordulóján épült. Keletkezésének idején Ólubló vára Magyarország északi részének határ menti várrendszerébe került. A lengyel-magyar határ őrzésén kívül a Poprád folyó völgyén keresztül Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi útvonalat biztosította.

1412-ben Ólubló vára történelmi találkozás színhelye volt. Itt találkozott egymással Luxemburg Zsigmond magyar király és II. Vladislav lengyel uralkodó. A vár a lengyel királyok zálogává vált és a lengyel polgármesterek - vagyis a zálogba kapott szepesi városok igazgatásával megbízott személyek - székhelye lett.

Az 1553-as óriási tűzvészt követő terjedelmes átalakítás által Ólubló vára korszerű reneszánsz erődítmény formáját öltötte magára. Miután Magyarország visszakapta a szepesi városokat, a vár jelentősége csökkent, hanyatlásnak indult és romhalmazzá változott. Az újjáépítés keretében sikeresen helyreállították, és jelenleg a vármúzeum kiállításainak ad otthont. 1991-ben felújították, a várkápolnát pedig, amelyben istentiszteleteket tartanak, újra felszentelték.

Érdemes már itt megvenni a  skanzen látogatására is alkalmas kombinált belépőjegyet, ami 6  €.

Májustól szeptemberig, hétfőtől vasárnapig 9:00 - 19:00 között tart nyitva, a köztes időben rövidebben.

   

Önálló muzeális értékű kiállítást képvisel a váraljában a skanzen. Népi épületek gyűjteményéből tevődik össze, ami festői szépségű váraljai települést juttat emlékezetünkbe. Forrás: Dajama

  

 

2. nap
Podolin - Podolínec

"A podolini háromszáz esztendős házak között, amelyek a piacteret négyszög alakban határolták, nem volt a legfiatalabb, de a legvénebb sem az az emeletes, keskeny, nyurga ház, amely csupán abban különbözött a többitől, hogy állandóan szép sárgára volt beföstve. A tulajdonos, hiúsága tette talán, vagy valami véletlen viszonyok: elég az hozzá, hogy a vén házról soha nem mosta le teljesen a föstéket az idő. Így aztán bizonyos tekintélyre tett szert e ház a többiek között, amelyeket talán Zsigmond király óta sem festettek. A kapuja ennek is zárva volt, mint a többieké általában. Mintha örökösen attól rettegtek volna a lakosok, hogy valamelyik órában ellenséges hadak csapnak le a városra, és kirabolják a házat. "- Krúdy Gyula: A podolini kísértet

Kb. 15 km és 1 €, s már Podolin szépségét láthatjuk. A szepesi város fennmaradt ódon komplexumának tömör középkori alaprajza a jó állapotban fennmaradt városi erődítménybe illeszkedik. A tér közepén a XIII. század végéből származó római katolikus templom áll, amelyhez 1659-ben egy 1392-ből származó értékes haranggal ellátott reneszánsz haranglábat építettek. A teret reneszánsz polgári házak sora veszi körül. A város északi peremén piarista kolostor és templom hatalmas épülete áll. A barokk-tetős kolostor-templom kettős tornya nélkül ma elképzelhetetlen a város csodálatos látványa. Forrás: Vydavateľstvo Dajama

  

 

Podolin központjából busszal érdemes Késmárkra utazni. Ez fél óra, s 1,3 Euro.


Késmárk - Kežmarok

"Mint mondám, Csitvai, aki télen mindig cilinderkalapban járt (kár, hogy évek óta nem tudta senki sem megtanulni a cilindervasalást és -javítást e nyomorult helységben), és nyáron bidres-bodros nyakkendőket viselt azoknak a nőknek a ruhájából, akik Kézsmárkon – a messzi, gyönyörű és szinte párizsi finomságú Kézsmárkon! – az imádottjai voltak, a legjobb vendég volt a sánta borbélynál, aki ferde arca miatt nem szeretett már a tükörbe nézni, még a kisinasát is pofozta, ha az vizes kefével a haját laposra simította, mintha a tükör kopott volna a sok felesleges használattól."- Krúdy Gyula: Az ősz és a borbély

A késmárki vár

Váraink sokszor rejtenek titkokat, és igazán izgalmas, amikor felfedhetünk valami újat. Így van ez a Thököly család tulajdonában lévő, a Magas-Tátra alatti Késmárk város látványosságával is. A legenda szerint Laszky Albert várúr a vártoronyba záratta hat évre feleségét, Beátát, aki urának beleegyezése nélkül lovagolt ki nemesek társaságában a közeli Tátrába. Szóbeszéd szerint a „fekete úrnő” szelleme azóta is kísért a falak között. Az ovális alaprajzú kastély a reneszánsz legszebb emlékeit őrzi, a pártázatos, sgrafitto díszes bástyát a városra néző déli falon.

Nyitvatartási idő: október - április hétfő - péntek: 8:00 - 15:00
május - szeptember hétfő - vasárnap: 9:00 - 16:00, ebédidő: 12-13 óra között
vezetett séta óránként, aminek belépője 5 €, időben kb. 80 perc

Bővebb és aktuális információ itt. 

A középkori, fallal körülvett város északnyugati szélén elhelyezkedő Régi piactér egyike Késmárk legősibb településrészeinek. A tér zárt sorban, utcafronton álló, földszintes vagy egy emeletes házainak jelentős része 13. századi eredetű, jellegzetes, szepesi szász iparosház. Különösen a tér északi és déli végén maradt meg sok ilyen épület, jellegzetes, oromzatos, homlokzati ereszes nyeregtetőikkel, apró ablakaikkal, kapualjaikkal.

Az evangélikus ótemplom az UNESCO Világörökségek közé tartozik. 1687-ben építették, miután a soproni országgyűlésen engedélyt adtak protestáns templomok építésére is. Fából készült, mai formáját 1717-ben nyerte el, stílusát tekintve a népi barokk a meghatározó. 

Tiszafából és vörös lucfenyőből készült faépítmény, egyetlen fémdarab felhasználása nélkül készült. Alaprajza görögkereszt alakú. A templom barokk enteriőre szintén fából készült. Művészi szempontból a fasípos templomi orgona nagyon értékes, s a mennyezet kékje magával ragadó.

A narancs színű, zöld kupolás evangélikus templomot a 19. században emelték, érdekessége, hogy külsejével ellentétben a belseje nagyon puritán, teljesen fehér. Nevezetessége a márvány mauzóleum, ahol Thököly Imre nyugszik.

A szomszédos líceumban lehet kérni a vezetést, ami magyar nyelven nem elérhető.

Nyitva: május 1 -október 30. hétfőtől szombatig: 9:00 - 12:00, 14:00 - 17:00
November 1- április 30.  csütörtök és péntek 10:00 - 12:00, 14:00 - 16:00

belépő 2 €

A Szent Kereszt Bazilika alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román – XIII. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. A belső térben 3 különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a fő hajóban, valamint keresztes a templom sekrestyéjében. Felséges gótikus a templom belső tere, mint ahogyan az oldalsó oltárok is.  A legértékesebb művészeti emlék a főoltáron lévő felfeszített Jézus. A 15. és 16. század derekán készítette Stwosz Vít mester a saját műhelyében. 1997 – ben II. János Pál pápa szentelte fel Bazilikává.

Reneszánsz harangláb

A Szent Kereszt templommal szemben áll az 1591-ben épített reneszánsz harangláb, mely a Szepesség egyik legszebb műemléke.

Érdemes betérni a Lakáskultúra Múzeumba. Az eredeti gótikus épület a XVII. században az aranyműves Haltz Dániel család birtokába tartozott. A XIX. században ebben az épületben lakott Palcso István, professzor és történész, 1974-től városi múzeumként működik. 1994-ben megnyitották a városi polgárok lakáskultúrájának bemutatóját. A kiállításon lehetőség nyílik megismerni a városi lakosok életstílusát, bútorait, lakás szokásait a XVII. századtól egészen a XX. század elejéig. Megcsodálhatják a rekonstruált szalonokat, hálószobákat, íróasztalokat, szekrényeket és órákat. A kiállított tárgyak java része az utolsó késmárki bárónő: Szirmya Hedvig Mária örökségének része.

Belépő: 1€, aktuális információk itt.

3. nap

Lőcse - Levoča
"A lőcsei házakban alul bolt volt vagy műhely és mély, széles kapuboltozat, melyben áruikat rakták ki vásárkor az idegen kereskedők. Fent az emeleten mindössze három helyiség volt: a »Stube«, az utcai vizitszoba, a »Zimmer«, az udvari lakószoba és hátul a »Kammer«, a hálószoba." - Mikszáth Kálmán: A fekete város

Ki ne látta volna Zsurzs Éva rendezésében a nagyszerű sorozatot? Szöllősy András főcímzenéje ikonikus lett, az utazásom legjobban várt helyszínéhez értem.

Késmárkról Lőcsére autóbusszal 50 perc alatt, 1,70 €-ért lehet utazni.

A szepességi Lőcse várost a történelmi okiratok először 1249-ben említik Leucha név alatt. A település főleg a kedvező fekvéséből profitált, ugyanis a Via Magna (Nagy út) kereskedőút mellett feküdt. A település ezért gyorsan város méretűre nőtt, és több előjoggal is rendelkezett. A város rövid idő alatt a Szepességbe érkező német telepesek központja lett, és 1271-ben a Szász városszövetség fővárosává kiáltották ki. A városszövetség befolyása azonban fokozatosan csökkent a következő években, ennek következményeképpen a várost szabad királyi várossá kiáltották ki 1323-ban. A lőcsei kereskedők nem csak Krakkóval vagy a Hanza városokkal kereskedtek, hanem a távoli Velencével is. A lőcsei iparosok nem csak a helyi piacra termeltek, termékeik megtalálhatóak voltak egész Magyarország és Lengyelország piacain. Később Lőcse a reneszánsz és a humanista kultúra egyik magyarországi központjává vált.

Utam a plébániatemplommal szomszédos, árkádokkal díszített városháza épületéhez vitt, amelyet az 1550-es tűzvész után építettek. Az épület egészen 1955-ig töltötte be a városháza funkcióját, ma a Szepesi Múzeum működik, amely látványos kiállításon mutatja be a város illetve a városháza történetét.

Déli oldalán a polgári erények allegóriája található, melyek a város polgárait ékesítették.

A  városháza Lőcse szabad királyi város gazdagságának és hatalmának jelképe volt. Itt határozott a választott városi tanács a város és annak lakosai sorsáról. A városháza belsejét városházi helyiségek alkotják tartóoszlopokkal és impozáns előcsarnokkal, az emeleten található boltíves, csillagos boltozattal.

Nyitva: H-V 9.00 - 17.00 belépő 3,50 €

A főteret több mint 50 figyelemreméltó polgár és patríciusház övezi. Ezek közül több eredeti tulajdonosának nevét viseli. Első látásra figyelemreméltó a Thurzó-ház, amely 1904-ben szerezte a neoreneszánsz sgrafittákkal díszített homlokzatát.

A házat a benne lakó, építtető családról nevezték el. Reneszánsz homlokzata tipikusan lengyel-szepesi stílusú. Az épületben ma Levéltár működik.

A 20-as számú házban található a fafaragó Pál mester múzeuma, melynek kagylós díszítésű homlokzata vonja magára a figyelmet. A későgótika egyik legnagyobb mesterének – Lőcsei Pál mesterek életét és munkásságát mutatja be.

A római katolikus Szent Jakab plébániatemplom Szlovákia legjelentősebb vallási építményei közé tartozik. A templom XIX. századi karcsú tornya a város látképének legjellegzetesebb eleme.A templom belsőtere különösen értékes, és egyedülálló múzeuma a középkori szakrális művészetnek. Ki kell emelni a későgótikus, fából készült Szent Jakab főoltárt, amely 18,6 méteres magasságával a világ legmagasabb faoltára. A faoltár hársfából készült 1507 és 1511 között a Lőcsei Pál Mester műhelyében. Pál mester arcképe állítólag megtalálható az utolsó vacsora kompozícióban látható 12 apostol egyikében.

A Városháza mellett álló szégyenketrec vasrudakból készült középkori pellengér, melyet paradox módon fém liliomok és szívek - a szerelem és ártatlanság jelképei díszítenek, a XVI. századból származik.

Görgő - Spišský Hrhov

"Nem úgy van az, hé! Görgőre érdemes elmenni. Olyan traktér, mint a Quendelé Görgőn, több sincs talán Európában. Mi van ott azóta. Nemcsak a megye jár már oda, de a szász urak is Lőcséről. Ha valamely vidám lakomát akarnak adni, keresztelőt vagy ezüstlakodalmat, oda rándulnak ki, mert a város falain kívül nem kötelezi őket a tanácsnak semmi tilalma és végzése." - Mikszáth Kálmán: A fekete város

Hét km, 12 perc 0,60 € és Görgő kastély parkjánál szállhatunk le az autóbuszról. Besétálva, a düledező falon túl ámulatba ejt a kastély.

Görgő az innen a nevét vevő, az újkori magyar történelemben komoly szerepet játszó Görgey család ősi fészke. E családból származik pl. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hős tábornoka és hadügyminisztere, Görgei Artúr, de e családból választotta Jókai Mór A Fekete város című regényének egyik főhősét, Görgey alispánt is. A XIV. században már a falu egész határa a Görgeyeké volt és 1848-ig részben az övék is maradt.

A XVI. században emeletes, reneszánsz stílusú kő udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerősített. A XIX. század második felében a Görgeyek maradék birtokát a Csákyak vették meg. Csáky Viktor vélhetőleg e korábbi kastély helyén, annak valamilyen mértékű felhasználásával eklektikus stílusban új kastélyt épített. 

A Csáky család 1944-ig birtokolhatta az épületet. A második csehszlovák köztársaság idején államosították a kastélyt, jelenleg gyermekotthon működtettek benne. A kastélyhoz hatalmas park tartozik, ami szabadon látogatható.

Szepeshely/Szepeskáptalan - Spišská Kapitula
Szlovákiában a tömegközlekedés igen jó, gyakran közlekednek a járatok. Görgőről 11 perc alatt (9 km),  0,75  €-ért  Szepeskáptalanon lehet lenni.

 

A Szent Márton-hegyen létrejött, a XVII. századból származó falakkal körülvett település évszázadokig a szepesi prépostság, majd 1776-tól a szepesi püspökség székhelye. A település szinte minden épülete egyházi célokat szolgált, s hangulatában ma is az egykori „papi várost" idézi. A püspöki székesegyházat a XII. században kezdték román stílusban építeni, majd gótikus és reneszánsz elemekkel készült el. A templom belseje igazi egyházi kincses tár, a főoltár a XV. században készült Mária-oltár, középen Máriával és a kis Jézussal, kétoldalt Szent Márton és Szent Miklós püspökökkel, a szárnyakon pedig szentek, köztük magyar királyok alakjaival. Az oltár két szélén látható vörös márvány síremlékek Szapolyai István és Imre emlékét őrzik.

Óránként van vezetés, a belépőjegyet (2 €) a turisztikai irodában lehet megvásárolni. Magyar nyelvű vezetés nincs, de prospektus igen.

Innen már toronyiránt, jelen esetben várirányt követve átsétálhatunk Szepesváraljára, ami 1,5 km. 

4. nap
Szepesváralja - Spišské Podhradie

"Az akkoriban özvegységre jutott szép asszony, Andaháziné is szomorúan lobogtatta a kendőjét a szepesváraljai kastély tornyából a tovarobogó királyi vitézek után. A vitézek csupán egy ökröt ettek meg az udvar hársfái alatt, és megittak reá egy gönci hordó bort." - Krúdy Gyula: A lőcsei tulipánok

Szepes vára Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik, egyben a legterjedelmesebb vár Szlovákia területén. Méretei impozánsak, több mint 41 ezer m2 területen fekszik. Építése a XII. sz.-ban kezdődött és mintegy 600 évig tartott. A várat először 1120-ban említik, az ásatások azonban bizonyították, hogy a várdomb már az i.e. IV. században lakott volt. 1780-ban a váregyüttes pusztító tűzvész áldozata lett és a Szepesi vár fokozatosan várrommá változott. A Szepesi várat a műemlékvédők mentették meg a teljes elpusztulástól, akik 1970-ben elkezdték a nem szilárd szikla-alapzat által veszélyeztetett várfalak és paloták technikailag bonyolult konzerválását. A váregyüttesben jelenleg a Szepesi múzeum vártörténelmi, középkori fegyvereket bemutató és a feudális igazságszolgáltatást ismertető kiállítása kapott helyet. 

Belépő: 5 €, nyitva nyáron H-V 9-19, bővebben itt. A faluból 50-55 perc séta a vár, kb. 160 m emelkedővel.

Eperjes -Prešov

Visszaérve Eperjesre, az eső miatt kimaradt érdekességekre is sort kerítettem.  Rákóczi-ház 

Állandó kiállítások:
Történelmi fegyverek - a fegyverek fejlődése az őskortól az újkorig
Eperjes az őskorban és a történelmi korban - archeológiai kiállítás
Eperjes történelme a 9. századtól a 19. századig
A korona pénznemének száz éve Szlovákiában
Történelmi órák - az óraművek és szekrények fejlődése
A gazdasági udvaron - a térség építészete, lakáskultúrája és mesterségei
A népi plasztika galériája

Jelentős tűzoltással kapcsolatos gyűjteménnyel rendelkeznek.

hétfő: zárva, kedd - péntek: 9:00 - 17:00
szombat (július - augusztus): 14:00 - 18:00
vasárnap: 14:00 - 18:00

belépő: 2 €

Alexander Nyevszkijortodox székesegyház

Kassa-Košice 

"Így: a lúd- és vadpástétom, a hideg vesepecsenyék, angol és debreceni szalonnák, kassai, prágai és magyar sódarok, amelyek oly ízletesek voltak, mint az ifjúság. - Kassán, korai nyári reggeleken a Tátra-vonat utasait két hatosért várta egy tányér tormás sódar, Prágából vagonszámra jött rózsaszínű, kis malacsonkát vett minden okos ember, de a csülök, sonkacsontok, sonkaszalonnák is jó táplálékul szolgáltak a vékony erszényűeknek."- Krúdy Gyula: Bodega - részlet

A város nevezetességei a városközpontban találhatóak. A város domináns épülete a gótikus Szent Erzsébet-dóm, amely nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is. A kápolna a Szent Erzsébet székesegyházzal és az Orbán-toronnyal együtt egy Szlovákiában egyedülálló gótikus épületegyüttest képez. A dóm Rákóczi-kriptája nemzeti zarándokhelyünk.

A főtér különösen nyáron élénk, főleg a színház és a székesegyház közötti terület. Ez a rész valójában egy park, amelyet egy éneklő szökőkút díszít.

Szlovákiában angolul meg lehet értetni magunkat, de azért ajánlatos az alapvető kifejezéseket szlovákul megtanulni. Magyar szót alig lehetett hallani, viszont magyar népdalt énekelhettem az eperjesi múzeum pénztárosával.